|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 155 találat | lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-155 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Antal Ildikó 2010. szeptember 30.Cserkésztörténeti kiállítás CsíkszeredábanKettős évforduló apropóján is emlékévet ül a Romániai Magyar Cserkészszövetség. Alakulásának 20. évfordulója, valamint a 100 évvel ezelőtt Székelyudvarhelyen létrejött első erdélyi cserkészcsapat teszi indokolttá a nagyszabású cserkésztörténeti kiállítás és kötetbemutató megszervezését. A magyar cserkészet tárgyi emlékeit tárja elénk az a kiállítás, mely október 2-án 17 órától nyílik a Csíki Székely Múzeumban, és amely nemcsak Erdélyből, hanem Magyarországról, Felvidékről, Vajdaságból, sőt a tengerentúlról érkezett tárgyakat is felsorakoztat. „Jó egy éve készülünk a kiállításra, sokan jelezték, hogy rendelkezésünkre bocsátanák a 30-as, 40-es évekből való cserkészigazolványaikat, különféle dokumentumokat, főként a kolozsvári öreg cserkészek, akik a 40-es években tevékenykedtek” – tájékoztatott a kiállítás szervezését felvállaló Salló Emőke, a Romániai Magyar Cserkészszövetség külügyi vezetője. Mint fogalmazott, az erdélyi magyar cserkészet idén ünnepli fennállásának huszadik és az első erdélyi cserkészcsapat megalakulásának századik évfordulóját. E kettős évforduló apropóján szervezi meg a Romániai Magyar Cserkészszövetség a kiállítást, mely rávilágít a magyar cserkészet egységére, és annak szerves részeként tárja elénk az erdélyi magyar cserkészet történetét. „A kiállítás megmutatja, hogy száz év életkörülményeinek, változásainak ellenére a különböző korok fiataljai életük nagy kérdésére választ találtak az önnevelés, a talpraesettség, a közösséghez való hűség elsajátítása során” – utalt a cserkészi életforma örökérvényűségére. A tárlat szombati megnyitóján a 30-as évekbeli cserkészinduló is elhangzik, de nemcsak a múlt köszön vissza, a jelen cserkészei is megerősítik a tárgyi világ eszmei töltetét. A kiállításon a Magyar Cserkészszövetség Gyűjteménye, illetve a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség anyagai is helyet kapnak, így olyan ereklyéket tekinthetünk meg, mint az 1933-as gödöllői cserkész-világtalálkozó fokosa, térképe, morzebicska, 1828-ból származó csapatnapló, a Román Nemzeti Jamboree fényképalbuma, és hasonlók. Az ünnepélyes megnyitón a Cserkészet az összmagyarság szolgálatában című kötetet is bemutatják. Csémi Szilárd és Salló Emőke szerzőpáros – interjúkkal tarkított cserkésztörténeti – kötetét Balog László történész és Buday Barnabás, a Magyar Cserkészszövetség elnöke, a Magyar Cserkészszövetségek Fórumának alelnöke fogja méltatni. Antal Ildikó. Hargita Népe (Csíkszereda) 2011. január 18.Hányan, kik és mit olvastunk?A kéthetes leltárösszesítés miatt zárva tartott Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár hétfőtől újra várja olvasóit és kölcsönzőit a szokott nyitásrendnek megfelelően. A statisztikában szereplő számok sok mindenről árulkodnak. Többek között könyvtárba járási szokásainkról, az olvasók nem, életkor és foglalkozás szerinti megoszlásáról, a könyvtár által felkínált internethasználat igénybevételének mértékéről árulkodnak az elmúlt két héten összesített, múlt esztendőt tükröző statisztika adatai. 2010-ben 38 476 látogatója volt a könyvtárnak, akik összesen 61 760 darab – méghozzá 90 százalékban magyar, 5-5 százalékban román, illetve idegen nyelvű – kötetet kölcsönöztek ki. A tartalom szerinti megoszlás azt mutatja, hogy legnagyobb arányban (45 százalékban) az irodalmi és nyelvészeti könyvek iránt volt érdeklődés, ezt sorban a pszichológiai és neveléstudományi, majd a természettudományi és más szakkönyvek követték. A gyermekkönyvek népszerűségéről a 13 százalékos arány árulkodik. Az olvasók 74 százalékban nőkből, 26 százalékban férfiakból álltak. 59 százalékban iskolások és egyetemisták látogatták a könyvtárat, 19 százalékban a szellemi foglalkozást végzők, 12 százalékban a háztartásbeliek, nyugdíjasok, illetve munkanélküliek, és 10 százalékot tettek ki a különböző munkások. Az olvasók életkorát tekintve: a 14 év alattiak 23 százalékot, a 14 és 25 év közöttiek a legnagyobb arányt kitéve, 39 százalékot, és a 25–40 év közöttiek 22 százalékot tettek ki. Negyven és hatvan év között mindössze 10 százalék, hatvan fölött 6 százalékban járnak könyvtárba a székelyudvarhelyiek. A Biblionet-részleg mutatói szerint tavaly 5537 személy vette igénybe a könyvtár által felkínált internetet. Az állományfejlesztési mutatókról beszámolva Szabó Károly könyvtárigazgató elmondta, tavaly összesen 1704 kötettel bővítették az állományt 30 647 lej értékben, négy forrásból: költségvetésből, belföldi, illetve külföldi adományból, valamint az olvasók felajánlásaiból. Az összesítés szerint a jelenlegi könyvállomány 129 040 kötetből, valamint számos sajtótermékből és elektronikus dokumentumból áll. Továbbá 79 hangoskönyv, 1022 VHS-film, 306 DVD-film, 287 audio- és 107 multimédia-CD, valamint sok ezer bakelitlemez áll az érdeklődők rendelkezésére a látvány- és hangzóanyag részlegen. Az összesítést követően a könyvtár újra a szokott nyitásrend szerint várja olvasóit. Antal Ildikó. Hargita Népe (Csíkszereda) 2015. június 6.Mezei „szabad”, de nem dolgozhatNem kerül házi őrizetbe Mezei János, de a polgármesteri teendőit továbbra sem végezheti el – ez a lényege a Marosvásárhelyi Táblabíróság pénteken meghozott jogerős döntésének. A táblabíróság részben megerősítette a Hargita Megyei Törvényszék csütörtöki alapfokú ítéletét, így megszűnt Mezei János (fotó) házi őrizete, illetve érvényben maradt, hogy az ellene hozott intézkedést igazságügyi megfigyelésre enyhítették. Az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) fellebbezésének azonban részben helyt adott, ennek következményeként Mezei János továbbra sem töltheti be polgármesteri tisztségét. Ugyanakkor számos névvel bővült azon személyek köre, akikkel Mezeinek tilos találkoznia, illetve tilos bármilyen módon kapcsolatba lépnie. A táblabíróság közleménye szerint ezek a személyek a következők: Virág Zsolt – sértett fél, valamint Virág József, Karsai Károly József, Wohlfart Rudolf, Keresztes Zsombor, Pál-Antal Ildikó, Tinka Kálmán János, Seer Mihály, Bajkó László, Szőcs Tivadar, Bányász Lehel, Csavar Gábor, Ţepeluş Marius, Csergő Tünde, Rippel Ana Eliza, Munteanu Adrian, Csergő Tibor András, Péter Gizella, Albert Enikő, Gergely Ármin, Árus Zsolt-István, Nagy Zoltán, Sikó Gyula Levente, Farkas Zoltán Béla, Portik Csaba, Lăcătuşu Livia, Nagy István, Nagy Francisc és Komáromi Attila Sándor. A nevezettek között vannak korábbi és jelenlegi önkormányzati képviselők, Gyergyószentmiklós jegyzője és a városháza más alkalmazottai, de felkerült a listára az alpolgármester Nagy Zoltán, vagy Árus Zsolt, korábbi megyei tanácsos, illetve a Budapest V. kerület részéről Komáromi Attila Sándor és Karsai Károly József is. A tanúk névsorában szerepel még Csergő Tibor András, a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója, és Ripel Eliza, a Go Rt. jogásza is. Mezei János az igazságügyi megfigyelés alatt nem hagyhatja el az országot. A végleges, megfellebbezhetetlen végzésről szóló közlemény nem tér ki arra, hogy ez a rendelkezés milyen időtartamra szól, de következtethető, hogy érvényben marad a csütörtöki ítéletben szereplő 60 nap. Gergely Imre Székelyhon.ro 2016. április 3.Felcsíki kórustalálkozó hétszáznál több részvevővelTöbb mint hétszáz kórustag vett részt a szombati, huszonkettedik alkalommal megszervezett felcsíki egyházi kórustalálkozón Csíkszentdomokoson. A részt vevő húsz kórus negyven egyházi kórúsművet mutatott be az összegyűlteknek. A zsúfolásig megtelt templomban közös szentmisével kezdődött a találkozó, ezt követően a jelen lévő húsz kórus sorra adta elő a két-két egyházi kórusművet. Felcsendült többek között Liszt Ferenc, Mozart és Bach egy-egy műve is. A kórustalálkozón énekelt Rákos–Göröcsfalva–Vacsárcsi egyházi kórusa Bíró Attila vezetésével, Csíkszereda kórusa Bakos Mihály Károly, Csíkszentmiklós kórusa Bors-Timár László, Hidegség kórusa Prezsmer Balázs Attila, a gyimesbükki kórus pedig Koncsag László irányításával. A taplocai kórust Péterfi András, a csíkszépvízit Incze Sándor, a csíkmadarasit Bálint Zsolt, a csíksomlyói kegytemplom kórusát Bíró János vezényelte. A gyimesközéplokiakat Balla László, a csíkszenttamásiakat Gábor Csaba, a csíkkarcfalviakat Bálint Zoltán, a csíkszentmihályi és ajnádi kórust Kercsó Zoltán vezette. A dánfalvi kórust Bálint István, a madéfalvit Bíró László, a balánbányait Sebestyén Mónika Éva, a delneit és csíkpálfalvit Antal Ildikó, a gyimesfelsőlokit Póra Attila, a csíkcsicsóit Gombos Csaba, a házigazda Csíkszentdomokos kórusát pedig Fórika Attila kántor, a rendezvény főszervezője vezette. „Jubileum számunkra a huszonkettedik felcsíki kórustalálkozó. Bár a jubileum szó kerek évfordulót takar, ennek ellenére, mivel 1995-ben Csíkszentdomokoson kezdődött az első kórustalálkozó, mi jubileumnak tartjuk” – fogalmazott a főszervező kántor. Megjegyezte, nagy lelkesedéssel és odaadással készültek a rendezvényre, ebben a község lakossága is nagy segítséget nyújtott. A rendezvény következő állomása Csíkszenttamás lesz – fűzte hozzá Fórika. Molnár Rajmond Székelyhon.ro 2017. május 9.A földi határokat túlszárnyaló zeneAz egyébként külön-külön tevékenykedő csíkdelnei és csíkpálfalvi egyházi kórusok a kórustalálkozókon és a templombúcsúk alkalmával együtt énekelnek. Mindkét énekkar esetében az az elsődleges cél, hogy a kórustagok szeressék az Isten dicsőségére történő szolgálatot. Csíkdelne és Csíkpálfalva kórusát 1970-ben alakította meg Antal György, a két közösség akkori kántora. Az énekkarok 1995-ig külön-külön tevékenykedtek, az év április 22-én viszont egyesített kórusként léptek fel a Felcsíki Egyházi Kórustalálkozón. Azóta is közös kórussal mutatják meg tudásukat az évente szervezett találkozókon, illetve a két falu templomának búcsúünnepén is közösen énekelnek, minden más ünnepi alkalomkor viszont külön-külön zengik a megtanult kórusműveket – számolt be a kezdetekről Antal Ildikó kántor, aki édesapjától vette át a stafétát, és vállalta el az egyházközségben a kántori feladatokat. Családias a hangulat Jelenleg a delnei énekkarban harminchatan, a pálfalvi kórusban pedig tizennégyen énekelnek. Mint azt a kórusvezető elmondta, valamikor hasonló létszámmal indult a két énekkar, az utóbbi időben viszont a pálfalvi idősebb énekesek kiálltak. Helyüket részben fiatalabbak vették át, de mindenképp szeretnének további tagokat toborozni. A delnei kórusban egy középkorú generáció énekel, akiknek már gyermekeik is csatlakoztak a csapathoz. Az sem ritka eset, hogy a nagyszülők után az unokák is beállnak a kórusba – ha azok szülei nem is tették meg. „Ezért is nagyon jó a közösségünk, mert családias – együtt vannak szülök, gyermekek, házaspárok, keresztszülők, akik mind szeretnek énekelni” – jegyezte meg mosolyogva a karvezető. Ünnepek előtt gyakorolnak Évente hat-tíz kórusművet tanul meg a két énekkar, az ünnepi alkalmak előtt heti egy-két próbát tartanak – részletezte a kántor. Elmondta azt is, mivel a tagok iskolai, illetve munkaprogramja jelentősen különbözik, csak ritkán fordul elő, hogy mindenki jelen legyen a próbákon. De amikor élesben való éneklésre kerül a sor, akkor nagyon fegyelmezettek és figyelmesek a kórustagok. Arra törekednek, hogy a lehető legjobban teljesítsenek, és teljes lélekkel bekapcsolódjanak a közös éneklésbe Isten dicsőségére és mások javára. Nemcsak a próbákon vannak együtt a tagok, hiszen rendszerint közös kirándulásokat is szerveznek, ezeket az énekesek kezdeményezik és szervezik a helyi plébános támogatásával. Örömmel szolgálni Az énektanár meglátása szerint az egyházi zene túlszárnyalja a földi határokat, elmélyíti a bűnbánatot, alázatosságra lelkesít és szelíddé tesz. Emiatt is törekednek úgy énekelni a műveket, hogy az mindenkinek szóljon, örömmel töltse el a lelkeket. Azt is megtudtuk, hogy nincs nagy szigorúság a felkészülések során sem, mivel az az elsődleges szempont, hogy a kórustagok szeressék az Isten dicsőségére történő szolgálatot, szeressék kórustársait és szeressenek énekelni. Kérdésünkre, hogy mi motiválja a kóristákat kifejtette, elsősorban a hitük, hiszen mindannyian templomba járó személyek, illetve a közösségbe való tartozás. Nagy segítségük a plébános A kórusok legfontosabb támogatója Csintalan László plébános, aki mind anyagilag, mind lelkileg segíti az énekkarok munkáját. Egyrészt ő biztosítja a próbákhoz a hittantermet, másrészt mivel a lelkipásztor is kántori családból származik, szükség esetén zenei tanácsokkal is ellátja a kóristákat. Emellett a delnei közbirtokosság támogatására is számíthatnak. Az általuk 2011-ben szervezett kórustalálkozón léptek fel először népviseletben a kórustagok, azelőtt fehér ingben, fekete nadrágban vagy szoknyában énekeltek az ünnepek alkalmával. Hat éve határozták el, hogy azt követően is székely ruhát öltenek ezekre az alkalmakra, más fellépő ruhán egyelőre nem is gondolkodnak – ismertette Antal Ildikó. Megjegyezte, a megfelelő felkészüléshez és a fellépésekhez is minden feltétel adott számukra. Hasznos találkozók Elsősorban a helyi egyházi ünnepeket teszik szebbé énekükkel, emellett pedig rendszeres résztvevőik a Felcsíki Egyházi Kórustalálkozónak. A liturgiában elsősorban a zsoltárokat, gregorián introitusokat, communiókat, miseénekeket szólaltatja meg a kar. A kántor szerint a találkozó több szempontból is fontos, egyrészt az együtt éneklés öröméért, illetve más kórusok meghallgatásáért, a tanulásért. Jó látnia, hogy most már régi ismerősökként üdvözlik egymást a különböző települések énekkarainak tagjai, illetve megtisztelik egymást azzal, hogy figyelnek a többiek éneklésére, nemcsak a saját fellépésükért vannak jelen. Kömény Kamilla / Székelyhon.ro (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
